Legyünk őszinték magunkhoz. Bukásra áll a Newcastle United, és bukásra áll Rafa Benítez is. A spanyol szakember májusban egyszer már megbukott, amikor a csapat kiesett vele a Premier Leagueből. Aztán láthattunk valami kis pozitívumot is. Nem kullogott el másik "iskolába", hanem maradt, hogy javítson. Látszatra tanult a hibákból, és felmérte, hogy miben kell változtatni az eredményességhez. A "próba dolgozatok" - azaz az edzőmeccsek - jól is sikerültek, ezért a klub új marketing hadjáratot indított Rafaloution néven. Remek szlogen, vagy fáradt szójáték? Korai még eldönteni. Élesben mindenestre eddig két meccsből két vereség a mérleg. Szögezzük le, hogy szerencséje sincs a csapatnak, de nagyon nem is tesznek érte. Mindenki bőven a tudás alatt is teljesít. Megbukott a taktika, megbukott mentális felkészítés. Megbuktak az új igazolások és megbukott az új csapatkapitány. Bukás, bukás, bukás. A reblog SPRINT legújabb témája maga newcastlei valóság.

Természetesen a pánikhangulat még nem indokolt, de ugyanígy felejtős az elmúlt hónapok hurrá optimizmusa is. El kell fogadnia mindenkinek, hogy a Championship sárdagasztása nem sétagalopp. A név és az anyagi helyzet önmagában nem elég. Itt 46 fordulón keresztül vért kell izzadni, gyakran bő egy héten belül háromszor is. Ráadásul minden mérkőzés úgy kezdődik, hogy a nyomás rajtuk van. Jaap Stam, Reading managere fogalmazta meg a minap, hogy minden ellenfél felszabadulatan játszhat a Szarkák ellen, főleg a St. James' Parkban. Mindenki hazai sikert vár, és ez amennyire megbéníthatja a fekete-fehér játéksokat, annyira jót tesz az aktuális ellenfeleknek. Ha veszítenek? Istenem, a toronymagas esélyes ellen buktak. Rajtuk aztán nincs teher. A szezon elején úgy tűzték ki a célokat, hogy az ne a Newcastle ellen megeszerezhető hat ponton múljon. 

A St. James' Parkba kilátogató 50 ezres nézősereg az egyetlen része a mai Newcastle brandnek, ami nem bukott meg. Múlt szombaton is megtöltötték a lelátokat, ahogyan valószínűleg most szerdán is rengetegen lesznek, amikor éppen Jaap Stam Readingje ellen ellen lép pályára a csapat. A helyiek, azaz a geordiek természetesen még kitartanak a csapat és Benítez mellett, viszont egyre többen érzik úgy, hogy becsapták őket. Bedőltek a látszatnak, várták a kánaánt, erre kereken 0 ponttal áll a csapat és az eredménytelenséghez még gyenge játék is párosult.

Bevallom engem is megvettek kilóra. Azt gondoltam, hogy ha Benítez nem marad, akkor nagy gondok lesznek. Sosem tartottam igazán TOP kategóriás edzőnek a Pincért, viszont jelnelg is bőven az erős középmezőnyt képviseli, és azt váltig állítom, hogy a bármelyik brit szakembernél sokkal jobb választás. Szerencsére(?) maradt is, és megkezdődhetett az újjáépítés, azaz a Rafaloution. Benítez többször kiemelte, nincsen anyagi kényszer, csak az adják el, akit el akarnak adni. És tényleg! Csak a mindenáron a legmagasabb szintekre vágyó (Andros Townsend, Georgino Wijnaldum), és a kiégett, kb. használhatatlan (Fabricio Coloccini, Steven Taylor, Papiss Cissé) játékosokat engedte el. A fiatal tehetségek és a küzdeni tudó - és főleg akaró - kerettagok maradtak. Emellett olyan erősítések érkeztek, akikre tényleg szükség volt, és állítólag még 2-3 új ember leigazolása várható szeptember 1-je előtt. Akkor mi eddig az a hatalmas bukta? Minden.

Ott van mindjárt az új csapatkapitány, Jamaal Lascelles. A 23 éves angol középhátvéd két éve érkezett a Nottingham Foresttől, de azonnal ment is vissza kölcsönbe a sherwoodi erdőbe. Az előző szezonban aztán már a keretben maradt, és a sorozatos sérülések miatt szép lassan egyre több játéklehetőséghez jutott. Volt pár suta megoldása, viszont az tény, hogy hatalmas szívvel és akarattal játszott. Az előszezonban valószínűleg rátett egy lapáttal, mert Benítez Coloccini távozása után neki adta a kapitányi karszalagot. Nyilván elsőbbséget élvezett volna a friss EB ezüstérmes Moussa Sissoko, ha a francia nem posztolná ki kb. minden nap valamelyik közösségi fórumra, hogy mennyire el akar menni a klubtól. Lascelles tehát "cséká" lett. Korát meghazudtolva, éretten, felkészülten nyilatkozik a médiának, és láthatóan tényleg megdöglik a csapatért a pályán. Csak sajnos ettől még ügyetlen. A Fulham elleni bajnoki nyitány egyetlen góljánál ő nem ért oda a gólszerzőre, és a Huddersfield elleni két gólban is benne volt.

Ugyanígy bukásra állnak a friss igazolások is, habár az nyakukba azért nem varrnám a jelenlegi helyzetet. Maximum annyiban lehetnek "sárosak", hogy habár a legtöbbjük hetek óta a kerettel edz, és legalább 2-3 felkészülési meccsen túl van már, mégis az összeszokottság teljes hiányát lehett látni eddig. Mondjuk ez a képen látható Mohamed Diaméra pont nem igaz, hiszen szegénynek az első meccse volt a szombati Newcastle mezben. 

Megbukott eddig a taktika is. A Premier Leageben leggyakrabban használt 4-2-3-1-et mindkét meccsen lejátszották főleg, hogy az egy szem csatár az a Dwight Gayle volt, aki eltűnt az erőcsatárokhoz szokott, kemény védők gyűrűjében. Talán majd jobb lesz a helyzet, ha visszatérhet az eltiltott Aleksandar Mitrovic. Persze mondhatnánk, hogy az első meccsen legalább két 11-est nem ítélt meg a bíró, és a másodikon is megvoltak a helyzetek, de ez nem mentség. Inkább csak egy újabb karó az ellenőrzőben. Helyzetkihasználás: elégtelen. Pontosan úgy, ahogyan a tavalyi szezonban.     

Összességében tehát elég siralmas a helyzet, de katasztrófáról még ne beszéljünk. Mert aki éppen suliba jár, vagy felidézi az iskolás emlékeket, az tudja, hogy az év elején bukásra állni korántsem azt jelenti, mint megbukni. A Championship pedig az a hely, ahol bőven lehet javítani.  

Hajrá Newcastle!

Mark29