Így van, ezt a hulladék, közhelyes mondatot tudja mondani vezetőedzőnk, egy megalázó, megsemmisítő vereség után. Na de Steve McClarenről majd egy kicsit később. A Chelsea elleni 1-5 megint rávilágított pár olyan problémára, amit a Newcastle vezetőségén kívül mindenki lát. A szakértők és a szurkolók is, legyenek geordie gyári munkások, vagy olyan ex-játékosok, akik részei a klub történelmének.

A lényeg azonban az, hogy gyökeresen nem változik semmi. Egy-egy égés után jön a mea culpa, meg a fogadkozás, majd egy kiszenvedett győzelem, és mi megint elhisszük, hogy jobb lesz. Aztán mégsem. Hétvégén viszont már eljutottam arra pontra, hogy Rob Elliott-on kívül senkit nem sajnáltam a bandából. Szerencsétlen srác ebben a szezonban nem egyszer sérülten állt oda védeni, és talán egyedül a karácsonyi, Everton elleni meccs ment el a rossz öklözése miatt. Viszont a védései meg hozták a pontokat rendesen. Most semmit nem tehetett. Ilyen négyessel maga előtt is bemutatott két bravúros védést.

Kezdem az elején. És akár be is fejezhetném az elején. Ugyanis 4 perc alatt dőlt el a mérkőzés. Coloccini szinte azonnal kapitulált egy támadásnál, ezért az 5 hónapnyi sérülés után visszatérő Steven Taylor próbálta kiszorítani Diego Costa-t. Nem sikerült.

Aki esetleg ezek után úgy állt volna hozzá, hogy "sebaj, nem kell aggódni, sok van még!" az újabb négy perc után változtathatott is az álláspontján. Egy borzalmasan elvégzett Newcastle szöglet után Aarons előbb megszerezte a labdát a kontrára induló Diego Costa-tól, majd szépen odapasszolta Pedronak. A kis spanyol nem kegyelmezett.

A Chelsea meg visszavett. Vagy csak felmérték, hogy annyira megzuhantunk, hogy felesleges hajtani. Így is a 17. percben jött egy kontra, amikor a nem túl villámléptű Diego Costa simán lefutotta a magát csak vonszoló Coloccinit. A 17. percben (!!!) történt mindez. A beadására simán kibújt a védők közül Willian.

Ez volt a félidő. Janmaat kóválygott, Taylor és Colo vonszolták magukat, mint a brodalmi lépegetők, szegény Aarons meg totálisan megzavarodott. Mert a "győztes csapaton ne változtass" szól a mondás, amihez McClaren tartotta magát. Igen, Te szerencsétlen, de az hazai pályán a WBA volt, ez meg a Stamford Bridge-en a Chelsea!

A szünet végén láthattuk, hogy Colback be fog állni. Na, gondoltam bedobja balbekknek. De nem Wijnaldumot hozta le, és három belő középpályásra tért át. Gini egyébként kicsit frusztráltan reagált. Kijelentette, hogy fogalma sincs, hogy miért kellett lejönnie, kérdezzék a managert. Mondjuk azért, mert nem emlékszem értelmes mozdulatra tőle. Ahogyan itt is írtátok, van pár meccs, amire csak "kiküldi a mezt". Ez is ilyen volt.

A második félidőben majdnem negyed órán át tartottuk magunkat. Utána viszont Fabregas indított, Taylor nagyon csúnyán alászaladt, Pedro pedig duplázott. Következő két csere is totálisan értelmetlen volt. A 67. percben Tioté helyett jött Lascelles. Aarons feljebb ment egy sort, Townsend átment jobbra, Sissoko pedig belülre, Shelvey és Colback mellé. A 70. percben pedig a nagytudású mester megkoronázta a napot. Nem a lépni alig tudó Shelvey-t, vagy lépni alig akaró Sissokot, hozta le. Neeeeem. Mitrovic helyett jött Doumbia. Végre lett volna valaki, akinek a szerb le tudja fejelni az íveléseket, de nem. Így viszont nem volt, aki lefejelje a labdákat. A Chelsea átment örömfociba és a fiatal Traoré is betalált egy szép támadás során. Az utolsó értékelhető mozzanat egy Townsend gól volt, ami egy szép lövés után született meg.

Akinek ez így nem volt elég, íme a videó:

Aztán amikor már kicsit megnyugodtam volna, előkerült Steve McClaren nyilatozata...

Egyik kép jobb, mint a másik. A felsőből kiderül, hogy fogalma sincs mit kellene csinálni, az alsóból meg hogy emiatt nem alszik rosszul. Na de ez is megvan ám mozgóképen...

Szóval ahogy az edzőnk is mondta, "van ilyen". Ez a magyarázat. Coloccini megint nyílt levélben kért bocsánatot. Az a baj ezzel Colo, hogy ha szezononként 2-3 ilyet ellősz, akkor az már nem hatásos. Az előttünk álló 18 (már csak 17) napos szünetet azzal kellett volna kezdeni, hogy az öreget elzavarják. Vagy már rögtön a meccs után, vagy tegnap. Vagy ma. Nem tették. Pedig semmit nem tesz a változásért. Van négy egészséges csatár a keretben, de csak egyet játszat. Pedig egyik sem olyan, aki egyedül a maximumot hozza ki magából. Minden angol csapat, ha bajban van, visszatér a 4-4-2-re. Mi nem. Nekünk öt középpályás kell, mert néhány nagyarcot nem lehet leültetni a padra.

Itt látjátok a hátralévő menetrendet. Sajnos megint az van, hogy minden forduló után át kell nézni a programot, hogy mennyi esélyünk maradt a túlélésre. Mert 12 kupadöntő vár még ránk. Ebben nem tévedett az edző. Onnantól kezdve, hogy az Aston Villa, Sunderland, Bournemouth, Norwich, Swansea, és a Palace elleni meccs is ott van a naptárban, ha nem lesz elég a megszerzett pont, akkor tényleg megérdemeljük, hogy kiessünk a csába. Na nem mi, szurkolók, hanem ők.

Még 12 kupadöntő. Mi tudjuk, na de ők értik?

Hajrá Newcastle!

Mark29